Pénteken korábban végeztünk, hogy eltudjunk menni Delhibe shoppingolni. Az egyik munkatársam péntek este ment is vissza Pestre, így csak ekkor tudtuk megoldani a vásárlást neki. Delhiben a levegő még rosszabb volt és minden még zsúfoltabb volt, mint Noidában. A Palika Bazar-ba mentünk ami egy föld alatti több szintes bazár. Sok apró bolt helység volt benne, ahol mindenfélét tudtál vásárolni (és persze rengeteg szemetet és fura embert kellett kerülgetni). A magyar fiúk mindig körbe álltak, de így is nyomakodtak felénk az árusok, annak ellenére, hogy még Ajit is velünk volt. Rengeteg bolt az alkudozás elvén alapszik, nagyon kevés a fix áras üzlet. Az alkudozásba egész jól belejöttem Pekingben, de itt nem ment :D Ajit persze nagyon segítőkész volt, és alkudozott helyettünk is. Annyi ember volt és olyan akaratosak, hogy egész hamar elfáradtam, és alig vártam, hogy hazaérjünk.
Ajit, aki amúgy a kinn élő munkatérsnőnk, volt főnököm férje, nagyon kedves volt, sokat mesélt az Indiaiakról és arról, hogy miben mások mint az európaiak. Nálunk 3 óra utazás nem nagy távolság, míg nálunk három óra alatt elérsz Pestről akár Bécsbe is, és azt már messzinek tartjuk. Volt egy magyar esküvőn nyáron, mondta hogy halálra unta magát. Órákig ücsörögtek a templomban, mászkáltak egyik házról a másikra, mondta, hogy akkor kezdte élvezni, mikor már elkezdődött a lagzi. Mondta hogy amint megjelent a pálinka, egy óra múlva mindenki részeg volt a magyarok közül, és persze őt is itatták, de folyton csalt, mert nem akart részeg lenni. Amikor volt zene, tánc, hangzavar, akkor élvezte csak a bulit. Elvileg ez egy közepes esküvő volt 70-80 emberrel, mondta, hogy náluk itt Indiában egy szülinapon több ember van.. Egy átlagos esküvőn pedig 250-300 ember van meghívva, nem 80-100 mint nálunk (a 100-120 vendéges esküvő pedig igen nagynak számít nálunk). Neki a mi életünk nagyon furcsa, például a szomszédok csak kivételes esetben bandáznak együtt, náluk az egész utca bármikor betoppanhat az ajtón egy baráti csevejre, nem csak a közvetlen szomszéd, mindenki tud mindenről, ami a másikkal történik.
Ajit nagyon jófej volt, és mint kiderült nagy cigányzene rajongó, úgyhogy be is tette a CD lejátszóba a Bódi Guszti összest, és próbálta énekelni is :D
Elég későn értünk haza pénteken és szuvenírt is alig kaptam, bízok benne hogy majd a reptéren lesz alkalmam majd venni ezt azt majd :)
