Hát végre Gyuri is ideért! Én tökre szépen, minden probléma nélkül kibuszoztam a reptérre és abban a két órában amit egy helyben töltöttem a korlátnál, miközben Őt vártam, próbáltam arra koncentrálni, hogy ne bőgjem szét magam mikor meglátom. Ez úgy ahogy sikerült, nagyon-nagyon örültem, hogy ideért egyben végre. Miután megmutattam neki, hogy mit hol talál ebben a hatalmas, palotányi méretű apartmanban (26 nm) elmentünk vacsizni. A XiabuXiabu teli volt, mint mindig estefelé (ez az a taiwani Hot Potos hely amit szeretnék kipróbálni), így egy kis kajáldában ettünk mellette. De tök király volt, egy 1000 fokos cserép edénybe dobáltak be mindent, aztán hozták is és jó étvágyat.
Este pedig sétáltunk egy nagyot, el az irodához, aztán a Wangjing SOHO-hoz és vissza. Nagyon jól néz ki basszus este is ez az épület, tök jó volt elsétálni ide.
Mivel eredetileg csak egy kis sétával készültünk, nem volt nálunk semmi csak telefon, ezért aztán nem is tudtunk beülni sehova egy welcome italra. De nem kell minket félteni, a hűtőben volt otthon behűtve pár darab az ünnepléshez :)
Ma reggel pedig elmentünk megvenni a vonatjegyet Shanghaiba a Déli pályaudvarhoz. Az út egy óra metrózás volt, szerencsére átszállás nélkül. Az állomás giganagy, és természetesen itt is rengeteg az ember, elég nagy sor volt a jegypénztárnál is. Igazából a jegyvásárlás minden probléma nélkül lezajlott, a vicces része az egésznek az viszont az volt, hogy amíg vártunk a sorunkra, oda jött egy kínai kiscsaj, aki azt mondta, hogy csinálni szeretne velem egy képet, mert ő kína és szeret engem, és szép vagyok. (Kicsit "hiányos" volt az angolja, így gondolom azt akarta mondani eredetileg, hogy ő kínai és nem kína :D) Nagyot nevettem, de aztán bele mentem. Ott hálálkodott, meg vagy 10 képet lőtt 1 perc alatt, utána meg vígan mutogatta a barátnőinek. Nagyon mókás volt.
Eredetileg a Nyári Palotához mentünk volna, mert szép tiszta lett az idő végre és ilyenkor látszódik is a városból valami, de ehhez megint 1 óra metrózás kellett volna a pályaudvarról. Aztán inkább amellett döntöttünk, hogy elmegyünk a Tiltott városba, az cask 28 percre van. A Tienamen téren Gyurit két fiú csoport támadta be fotózás végett, nem hagyták vizet inni sem. Gyuri erre annyit mondott, hogy nem akar a jövőben celeb lenni, nem bírja Ő ezt :D ("szegény Berki Krisztián") Meg volt egy kislány, akit odatoltak Gyuri mellé, és nekem is le kellett fotóznom őket együtt, aztán egy lány csapat meg engem támadt le -szintén víz ivás közben, így aztán úgy döntöttünk, hogy gyorsan eltűnünk a térről, hogy legyen egy kis nyugalmunk.
Továbbra is egyetértek az útikönyvek szerzőivel, akik a tavaszi és őszi időszakot ajánlják pekingi városnézéshez, mert rettenetes a meleg, délre már meg lehet buggyanni. Ezért aztán nagyon "jól" éreztük magunkat a Tiltott Városban: millió-csillió kínai esernyőkkel, szelfibotokkal, gyerekekkel felszerelkezve hömpölyögtek és ahol volt egy csöpp árnyék azt rögtön benépesítették (sok kicsi, kis helyen is), aztán ugye egy felső sem volt az égen, így a 36 fok körülbelül 50 volt, nem fújt a szél sem, a vizünk megmelegedett, szóval meleg és tömeg volt.
Egyébként a Tiltott Város nagyon szép, rengeteg kisebb nagyobb épülete van, csarnokai, ezek mind egységesen és szépen vannak díszítve, de szabályosan verekedni kellett néha, hogy egy-egy terembe belessünk, vagy hogy a szűk folyosókon átmenjünk. Nekem a Nyári Palota sokkal jobban tetszett, eddig Pekingben ezt találtam a legszebbnek, szóval arra várok, hogy végre visszamenjünk oda. Talán holnap sikerül :D Elmentem Vele is a Jinghsan parkba, ahol múltkor azt a szmogos képet fotóztam és most sikerült szebb képeket készítenem.
Gyurinak amúgy eddig bejön Peking, nem nagyon foglalkozik, hogy néha koszos, nem botránkozik meg azon, hogy szürcsögnek és köpködnek, jól elvan szerencsére. Szerintem amit ő sem bír, az a förtelmes meleg, folyton azt hangoztatja, hogy majd Shanghaiban fürdik a tengerben. Ezzel csak az a bajom, hogy szerintem ott nincs olyan tengerpart ahol fürödhetne :D
Ma is voltunk kajálni és az első rossz kaját ettem amióta itt vagyok, így annyira nem akadtam fenn ezen. Agyagtálban kellett volna kapnom egy guszta tésztás levest, amiben van sok hús, zöldség, tészta, és feltételezhetően van íze is. Erre egy fura levet kaptam aminek nem volt semmi íze, alig volt benne hús, viszont rengeteg gomba volt helyette, ami ugye a "kedvencem". Amúgy az fura, hogy ha azt mondom, hogy kérek egy Cola-t vagy egy Fanta-t, akkor nem értik, hogy mit akarok. Ma is ez volt, de mivel nem volt kedvem az activityhez, vagy várni amíg leesik neki, jobbnak láttam ha elmegyek a pulthoz, és rámutatok, hogy mit akarok. Ilyenkor bezzeg megértik, és rögtön mondják, hogy ááá Fantaaaa, Colaaaaa, okéoké. Nem egyszerűek.
Eléggé elfáradtunk a nagy jövés menésben, így ma este nem hiszem, hogy nagy sétára vetemednénk, főleg, hogy holnap megint kinn leszünk a nagy melegben. Amúgy jót bénáztam ma is. Mindenemet bekentem naptejjel ami kilógott a ruhámból, kivéve egy helyen, úgyhogy lett egy vörös háromszög a nyakamnál. Nagyon szép lett :D
Igazából más nem jut már eszembe, meg hulla is vagyok, szóval mára ennyi. Ja, amúgy mindig szét nevetem magam azon, hogy a kínai lányok és néha a fiúk is (...) hogyan sugdosnak Gyuri háta mögött, meg mutogatnak rá, mintha allien lenne :D Tegnap a Carrefourban egy eladó fiú totál zavarba került Gyuri láttán, és nekiállt integetni neki és hangosan Hellozni, aztán zavartan elinalt. Haláli :D A metrón és a buszon meg lánykák fotózgatták titokban, meg vörösödtek el, szóval nagyon oda kell figyeljek rá, mert a végén lecsapják a kezemről :D Gyuri szerint a mai fotós akciók eredményeként teli lesz velünk a kínai közösségi média, ha-ha, szerintem is :D Annyira boldogok lesznek ha csinálhatnak egy közös képet velünk, hogy csuda.
És akkor a képek:
