Tegnap anyuék ugye a Tiltott Városban voltak, ahol annyi embert láttak egy kupacon, mint eddig soha, szerintem többen lehetett most itt, mint mikor mi voltunk itt Gyurival. Mondták, hogy mindenki nyomakodott, rengeteg kínai volt, fehér embert alig láttak. Anna szőkített haja miatt nagyon kitűnt a tömegből, meg is rohamozták rendesen, mondta, hogy volt olyan hogy egyszerre öten is betámadták a fotózás miatt. Ha egynek beadta a derekát, rögtön jött utána a többi is. Mindenhova bementek, ahová lehetett, főleg ahol volt légkondi, mert itt lehetett hűsölni egy kicsit. Tetszett nekik a Tiltott Város, de ők is azon a véleményen voltak, hogy mivel minden épület kábé ugyanolyan, és sivár az egész hely, nem olyan nagy szám, mint ahogy beharangozták. Nem mondjuk, hogy csúnya, és nem éri meg eljönni ide, de sokkal jobban fel van fújva, mint amúgy amilyen valójában. Továbbra is amondó vagyok, hogy a Nyári Palota milliószor szebb és többet ad mint, ez a hely, habár ez is páratlan a maga nemében.
A Tiltott Város után a Jingshan parkban voltak még, felmentek a kilátóhoz, meg tekeregtek itt is egy kicsit. A Wangfujinghoz közel találkoztam velük, egy hutongon keresztül jutottunk el a vásárló utcához. Úgy lőttem be az irányt, hogy a templomnál lyukadjunk majd ki. Szerencsére nyitva találtuk úgyhogy be tudtunk menni, és még fotót is tudtunk készíteni, viszont majdnem ránk zárták az ajtókat... Az egyik plázában találtunk egy japán éttermet, ahol Annáék ramen levest ettek, anyu húsosat, Anna rákosat, én meg egy rizses kaját kértem. Mindegyikőnk annyira éhes volt, hogy nagyon harmar betermeltünk mindent, jól esett az utána való séta.
Két ötletem támadt, vagy a Snack utcába viszem anyuékat, vagy a Galaxy SOHO-hoz. Az előbbi 100 méterre volt csak tőlünk, de ott mindig óriási a tömeg, és gondoltam elég volt nekik ebből mára, így elsétáltunk a Galaxyhoz. Körülbelül félórányira volt, kicsit kerülve mentünk, mert nem volt merszem bemenni egy ismeretlen hutong közepébe, így inkább kikerültük és a szélén lévő utcába mentünk be, ahol mások is közlekedtek. Ismét sokkoló volt számomra az egész, Annék először látták, és ámuldoztak, hogy hogyan lehet itt élni. A kínaiakat nem zavarta, hogy mindent jól megfigyelve és fotózva sétál három idegen: kinn az utcán egy kis asztalnál vacsoráztak az öregek sült kacsát, lógtak a bugyik, a ruhák a szárító köteleken, sétálgattak és csacsogtak egymással, a közös fürdőkben zuhanyoztak, mindeközben ránk esteledett és megláttuk a hutong fölé magasodó Galaxy épületét, elég nagy volt a kontraszt a kettő között.
A SOHO, mint mindig nagyon szép volt, épp akkor világították ki mint amikor odaértünk. Sokkal többen voltak most itt, mint amikor korábban itt jártam. Rengeteg képet lőttünk, én nem tudok betelni vele még mindig :)
Amúgy anniyra kemény, tegnap tudatosult bennem, hogy már csak kettő hétvégém lesz itt. A mostani anyuékkal, és még egy, amikor az Illatos hegyre megyek majd. Hihetetlen... Mához két hétre meg utazok haza. Már tényleg nagyon várom :) Viszont most, hogy itt vannak anyuék, most annyira jó itt minden, nem unatkozok, élvezem, hogy segíthetek nekik, és hogy mindenfélét mesélhetek, amit megtudtam Kínáról és a kínaiakról. De azért mindig ott motoszkál a fejemben, hogy már mindjárt vége ennek is, és mehetek haza.
